2008. január 20., vasárnap

Dictionary







anya
apa, apu
papa
mama
baba
emme - elment
vava - kutya
mmmpa - lámpa
mam - maci
tyity - cica
abda - labda
embe - hóember
bebü - Berci
bö - Bogi
amm amm - éhes, szomjas
tányit - távirányító
tébé - tévé
tetty - (ha kérek valamit)tessék








Boróka nem kicsi szókészlete







anya
apa, apu
papa
mama
baba
emme - elment
vava - kutya
mmmpa - lámpa
mam - maci
tyity - cica
abda - labda
embe - hóember
bebü - Berci
bö - Bogi
amm amm - éhes, szomjas
tányit - távirányító
tébé - tévé
tetty - (ha kérek valamit)tessék









Alszik a drága...

Ilyenkor az angyalokkal van találkozója... az a mennyei béke, ami körülöleli... nincs rá szókészletem!

2008. január 17., csütörtök

Jár a baba...

Boróka már szinte egyedül jár. Időnként elengedi a kezünket és magáról megfeledkezve áll, vagy tesz 1-1 lépést, s amikor észreveszi, hogy nem kapaszkodik, akkor megijed. A klasszikus séma. A nagyoknál is így volt. De tíz hónaposan??? Születése óta "Előre van ez a gyerek...". Nem tudom, hogy hova siet. Én nagyon szeretnék még babázni, ő pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy utolérje a nagyokat. Tegnap előtt egyhuzamban átaludta az éjszakát. Hmmm..... hónapok óta nem volt ilyen. Ráadásul aznap délelőtt 2, délután 3 órát aludt. Biztosan az enyhe idő... :) Milyen mókás, hogy mindent az időre fogunk: ha fáj valami, ha nem alszik, ha alszik, de még a saját nyavalyáinkat is. Ha van indok, már nem is fáj annyira... A másik ilyen rejtélyes baba-indok a fogzás. A mi lányunk (a pici) 2 hónapos kora óta fogzik. Vagy nem. De mi azt gondoljuk. És ez jó, mert van magyarázat sok mindenre. Pontosabban volt. 7 hónapig vártuk az első fogacskájának kibukkanását. Aztánmegtörtént a csoda. Az úgy volt, hogy etetés közben játszottunk, betoltam a nyelvecskéjét a szájába a kisujjammal, s éreztem, hogy valami megkarcolta (a jobb alsó metsző). Két nappal később megjelent a következő, aztán két hét múlva a jobb felső metsző, majd újabb két héttel később a bal és észrevétlenül a jobb kismetsző. Apa már vélni látta baloldalt az egyik rágófogát. Kétségtelen, hogy a mutatóujját napokig arra hátrafelé nyomkodta és hátul rágicsált. Én nem gyötröm azzal, szegény gyereket, hogy a száját feszegessem azért, hogy meglessem a fogacskáit. Úgy is ki fog bújni mind. Előbb vagy utóbb, nem mindegy???