A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Boróka. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Boróka. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. március 14., vasárnap

Rajz készült

Legkisebb csemetém igen meglepett a legfrissebb rajzaival. Nagy fejlődés látható a munkáin. Az alakok felismerhetőek, jól tagoltak, a részletek is kezdenek finomodni. A ceruzát is nagyon "szakszerűen" fogja...
Hiába, ügyes, na! :D

Kismadár (ezt talán nem is szükséges feliratozni, annyira kismadaras lett:)

Majom

Csimpánz

A rajzok három nappal ezelőtt készültek. Akkor mindegyiket megnevezte, felsorolva, hogy mit ábrázolnak. Most, feltöltéskor rákérdeztem, hogy mik láthatók a képeken. Meglepődtem azon, hogy ugyanúgy elsorolta, melyik rajzon mik szerepelnek.



2010. február 22., hétfő

Körhinta

 

A napokban készült ez a körhinta. Borika most meglátta a képet és ez a kérdés szaladt ki a száján:
- Ki vagyok ott?

2010. január 26., kedd

Lányok :)

 
Alkotó


  
Mosolygó


  
Maszatoló


  
Pózoló

  

  
Bohóckodó


  
Fotózkodó


 
Angyalkodó

2009. május 21., csütörtök

Májusi arcok

Bármennyire is szeretném az irányításom alatt tartani Boró nevelését, be kell látnom, ez nem megy. A nagylányunk rendszeresen fotózza a kicsit, így játékkal vegyes pózolásra késztetve őt. Hát... ezek a májusi arcok:

 
  
  
 
 
  
  
  
  
 
   
  
 

2008. január 20., vasárnap

Boróka nem kicsi szókészlete







anya
apa, apu
papa
mama
baba
emme - elment
vava - kutya
mmmpa - lámpa
mam - maci
tyity - cica
abda - labda
embe - hóember
bebü - Berci
bö - Bogi
amm amm - éhes, szomjas
tányit - távirányító
tébé - tévé
tetty - (ha kérek valamit)tessék









2007. november 29., csütörtök

Gyermek érkezik

Az első hetek vígan teltek. Már nem fájt annyira a LV eltávolodása, bár volt némi kétely, hogy hogyan lesz ezután. Volt régen egy utopisztikus vízióm, ahogy utazom a messzi városba a lelkivezetőmhöz naaagy pocakkal és ő gyengéd szeretettel tessékel be minket. Hihetetlen, hogy teljesült! Gyermeket hordok a szívem alatt! Ezt a beteljesült örömet nem lehet egyszerre befogadni, ezt cseppenként kell kiélvezni nap, mint nap. Jutott is ebből a nektárból hosszú-hosszú időkre.

Aztán a nyár közepére, éppen egy nagyszabású (230 fős) gyermektábori szolgálatom idején megérkeztek a "terhesebb" napok. A napi feladatokat nagy erőfeszítések árán elvégeztem. Az estéket pedig kinyúlva töltöttem a sátramban. Ráadásként a vezetőtársam - akivel egy csoportunk volt - hazament, mert nagyon megfázott. Szóval két ember helyett húztam az igát. Nem volt könnyű. Alig vártam, hogy vége legyen. Nem tudom, hogy a rám bízott gyerekekben milyen emléknyomot hagytam, de nem voltam formában, az biztos.

Miután hazajöttem, teljesen kidőltem. Az elkövetkezendő kb. 3 hétből annyi emlékem maradt, hogy naphosszat fekszem a nappaliban a kanapén, szinte élettelenül lebegek az időben, miközben elmegy mellett az élet. Mintha kiléptem volna az időből és a létezésből. Megszűnt minden, csak a gyötrő hányinger volt, amitől az összes erő eltávozott a testemből. Ez volt a legnehezebb várandósságom a három közül, legalábbis ami ez első trimesztert illeti.

Aztán beteltek a 12. hét napjai és lassacskán elmúlt a "teher". Innentől kezdve minden egyes pillanatát élveztem Boróka érkezésének.

2007. november 28., szerda

Valami végetér, valami elkezdődik...

Egy forró júniusi napon - éppen szerda volt - kb. három órát várakoztam az egyetem folyosóján. A lelkivezetőm vizsgáztatott és csúszásban volt. A beszélgetés végén bejelentette, hogy ősztől nem fog feljárni Pestre, mert áthelyezték egy BAZ megyei egyetemre. Eddig is volt, hogy leutaztam hozzá a BAZ megyei nagyvárosba lelkibeszélgetni, gondoltam eztán majd többször megyek. Sajnáltam, hogy az előadásait nem fogom tudni hallgatni. Egy ideje ez volt a rugója a mindennapjaimnak. Levertem érkeztem haza, mint a dacos gyerek, akitől megvonják a megszokott édes falatot. Határozottan fájtam belül. Ledőltem egy kicsit és ebben a megszűnni vágyó lebegésben valami halk kis csengő megszólalt belül: lehet, hogy gyermek érkezik... még nem késett a m*-m, aznap kellett volna megjönnie. Mégis ez a halk, vágyva várt érzés megsimogatott belül, aztán az édes álom felhőjében felodódott.

Pár nappal később a már jól bevált gyakorlathoz folyamodtam, hogy megszerezzem a bizonyosságot. Vásároltam egy terhességi tesztet. A gyógyszertárba büszkeségtől kipirult arccal tértem be, mégis volt benne egy kis húhhh, mit gondolnak. Főleg, ha mégse!!!
Aztán otthon föltéptem a WC-ajtót és elvégeztem a műveletet. Nagyon rövid időn belül ott virított ++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
Hosszú évek várakozása+++++++++++++++++++++++++++++++ Beteljesült ++++++++++++++++++++++++++++Igen ++++++++++++++++++++++++++++++++Mégis+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
Megint++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++Akarom++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++ Köszönöm+++++++++++++++++++++++++++++++++ KÖSZÖNÖM

Elindult egy új élet! Köszönöm, Uram!