Bori hálóingben

Tegnap elővettem azt a hálóinget, amivel két hónappal ezelőtt még a padlót söpörte a gyermek. Íme most jó rá ("jó jám"). Annyira szereti, hogy ma le sem akarta venni. Sőt mi több le sem vette. Miért ne érezze jól magát?

Íme a gyermek hálóingben és ahogy ez bennem "leképezódott":

Mit hova

Tél derekán elég problémás dolog a szobatisztaságra még csak utalni is. Gyermek nyakig bebugyolálva. Ha szól, hogy jön a pisi, mire kihámozom már annyi neki. Szólni is csak ritkán szól. Titkolózik, még rejtegeti, hisz az az övé :)
Estefelé, fürdés után szoktam hagyni, hogy egy kicsit pucérkodjon. Milyen jó is az a babapopónak???!!!
Tegnap este hasonló helyzetben beindult a törpevízmű. Borikám nagy érdeklődéssel figyelte, hogy ezt mind ő "csijálja". Mondtam neki, hogy ezt a bilibe jobb lett volna beletenni. Erre a feltalálók arckifejezésével odarohant a bilihez, felkapta és rátette a pisire. "Így ni!", mint aki jól végezte a dolgát. De hiszen jól is végezte...

Anyu, te mit csinálsz?

Esténként, lefekvés után Bori gyakran megkérdezi:

"Anyu, te mitijánsz?"

Altatás No 1. : "Anyu, te mitijánsz?"

Egyik esti válasz:
"Alszom." Kicsit gondolkodtam, hogy szóljak-e, majd visszakérdeztem:
"És te mit csinálsz?"
Válasz: "Én néze a tilladotat." (Nézem a csillagokat.)

Másik verzió ugyanerre a kérdésre, néhány nappal később:

Altatás No. 2.: "Anyu, te mitijánsz?"

"Alszom." Ismét kis szünet, majd Bori veszi át a szót, közel hajolva az arcomhoz.
"Néd jám! Anyu, néd jám!" (Nézz rám!)

Altatás No. 3.:
Már-már szenderegtünk, mikor a kenyér elkészült, hangos sípolás közepette. Kiszaladtam kikapcsolni a sütőt - gondolván, hogy Bori talán fel sem ébred már. Mikor megfordultam, a hátam mögött állt és közölte:

"Anya, de jót aludtunk!"

Ügyes Bori

Mivel úgy láttam, hogy a gyermek nagyon szeret rajzolni - falra, kőre, könyvekbe, ajtóra - ezért előkerestem a már hosszú évek óta sutba vágott rajztábláinkat. Az Ikeás-ra esett Bori választása -van ízlése. Elő a krétát a szivacsot, és szabad az alkotás... Leginkább elefántot szeret rajzolni, aztán jöhet a többi állat, amivel az állatkertben megismerkedett.

Íme az első elefántok egyike:




és az alkotás nem ért véget ...



az APEH-tól érkezett levelünk is a művészet áldozata lett...



Szerintem így sokkal tetszetősebb a csomagolás. Szóval a gyermek alkot és boldog! :)