Tavaly szeptemberben befőztem a kakukkfű-szirupot és amint egy hapci, vagy köhhentés elhangzott a házban, máris nyúltam a "csodaszer" és az evőkanál után és itattam vele a pácienseket. Sőt, megelőzésként javallottam mindannyiuknak egy kis nyalakodást a szirupos flaskából. Jelentem, a telet átvészeltük mindenféle torokbaj, nátha, influenza és egyebek nélkül. Azt, hogy a felsorolt ellenségek nem tudták bevenni a mi szervezeteinket, még egy szernek köszönhetjük. Ez pedig egy homeopátiás készítmény, amit leginkább megelőző kúraként szoktunk ősszel alkalmazni. Így nálunk a betegség ritka vendég.
Íme a csodaszer receptje, szószerint idézve:
"1 kg cukort karamellizálok, hozzá öntök fél üveg mézet, és fél-egy liter vizzel felfőzöm. Amikor kész, kiszaladok a ketbe, és két teatojást megtömök kakukkfűvel. Ezt áztatom a sűrű barna izében egy éjszakát. Reggel üvegbe töltöm, és ezzel kész."
Mivel biztosa akartam menni, ezért úgy döntöttem, hogy ágyúval lövök verébre: 2:1 arányban főztem kakukkfüvet lándzsás utifűvel vegyesen.
forrás: http://www.szfki.hu/album/show.php?user=selm&album=kfki-novenyek&pic=30
2 megjegyzés:
Ezt én is olvastam Virágnál...
A kakukkfű szárított is lehet? Nekem itthon nincs friss. Nem tudom, kapok-e most valahol. A lándzsás útifű az nagyon jó, van ilyen szirup, régen használtuk mi is.
Köszi a receptet.
Macus kedves, jól elmaradtam a válasszal... elnézést! Nem kaptam értesítőt a megjegyzésedről.
Igen, én szárított kakukkfüvet használtam, most a második főzésnél. Nagyjából 1 bögrényi szárított kakukkfüvet leforráztam, majd egy éjszaka állni hagytam a vízben és ezt a főzetet öntöttem a forró sziruphoz.
Megjegyzés küldése