Minden esetre már egy ideje ott motoszkált a fejemben, hogy valami új, fincsi müzlis kencére kellene vadászni a neten, de a tettek mezejéig sosem jutottam el. Ma pedig véletlenül (ha vannak véletlenek???) rátaláltam.
Az elkészítése "ameikaiasan" egyszerű, az alábbi hozzávalókat kell két lépésben összeöntögetni:
100 g vaj vagy margarin
50 g barnacukor
40 g méz
Ezeket mikrohullámú sütőben 1 percig rottyantva olvasztjuk az ajánlás szerint. Jómagam igyekszem a mikrót nélkülözni, ha egy mód van rá. És miért ne lenne rá mód, hiszen a nagymamámnak sem volt mikrója, mégis minden el tudott készíteni. Igaz ő nem készített madáredel sütit, de higgyétek el, ezt is el lehet készíteni mikró nélkül. Ez az elem nem szükségszerű hozzávalója a receptnek.
Majd egy arra alkalmas edényben összeöntjük az alábbiakat:
100 g liszttel elkevert fél csomag sütőport,
100 g zabot,
50 g aszalt gyümölcsöt.
Az én verziómban van még egy maréknyi frissen pirított bio napraforgó, egy csipet só és némi tej, mert nagyon szárazra sikeredett a tésztám. Aszalt sárgabarackot és áztatott mazsolát tettem bele.
A két különböző állagú hozzávalót összekutyuljuk és mehet a sütőbe. Nekem 225 fok tűnt célszerűnek, alsó-felső lángon, 15 aztán már csak 10 perc az első tepsit követően.
Vicces és rejtélyes egyszerre, hogy miért lett száraz a tésztám. Az 500 g-os csomagolású zabpehelyből kimértem 100 g-ot a mechanikus konyhai mérlegemmel és a fél zacskó zabpelyhet kiöntöttem. :) Vagyis 250 g ment bele, de nem bántam, mert nagggyon szeretem. Ezért jó sok tejet öntöttem hozzá és egy kevés étolajat, no meg egy kis mézet és nem bántam meg. Naggyon finom, puha és ízletes lett.
Ez kb. a fele, a többi még sül. Aki szereti az efféle eledeleket és nem rest elkészíteni, nem bánja meg!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése