2010. február 21., vasárnap

A káoszból kifelé

tartok blog-ügyben. Az úgy volt, hogy anno két évvel ezelőtt elkezdtem nyitottam egy blogot, talán csak úgy... hogy miért ne legyen nekem is egy ilyen. Vagy éppen volt egy szabad 5 percem, amit arra fordítottam, hogy ezt is kipróbáljam. Nagy próbálkozós vagyok ám! :)
Aztán jött az ötlet, hogy legyen belőle babanapló a picinek. De úgy, ahogy nem láttam értelmét papír alapú babanapló vezetésének, úgy nagyon rövid időn belül kiderült, hogy virtuálisan sincs értelme a dolognak - számomra. Ennek megindoklása egy külön posztot igényelne, ezért eltekintek tőle. Ha valaki nagyon kíváncsi a miértre, akkor szívesen megosztom.
Mivel ez a blog Csillagocska és telepakoltam Boris képekkel, ezért kényelmesebb volt a családi dolgainknak egy másik blogot nyitni: ő lett a Kisnagydolgaink. Ezt telis, de tele tudtam volna írni, annyi minden történik nálunk. Egy eléggé mozgékony, keverő-kutyuló-problémázó hajlammal megáldott család vagyunk, leszámítva a Zuramat. Ezzel az lett a probléma, hogy túl sok volt az esemény, az ráérős időmet pedig negatív értéktartományban lehetett mérni ezidőtájt. Így mindkét blog szunnyadó állapotában leledzett addíg, amíg a véget nem érőnek tűnő tanulmányaimat be nem fejeztem (ez nem igaz ám, mert még egy szakdolgozattal adósa vagyok a oktatási intézménynek).
Időhiány ide, rohanás-kapkodás oda, azért megtalálta az a blog a maga útját, bár nem család-blog lett belőle, hanem kézműves. Ahogy elkezdtem sok-sok év után barkácsolni, bütykölni, úgy a blogom is életre kelt. Aztán jöttek események, gondolatok, amelyek úgy érzem nem férnek be annak a kereteibe, így kénytelen-kelletlen felébresztem Csillagocskát is - eme blog lett a család-blogunk. Mától többször megfordulok majd itt is - reményeim szerint.

Íme a mi kis családunk:

Nincsenek megjegyzések: